Csapjunk a lecsóba!
Azt írja az újság, hogy élettartamra vetítve 9cent/KWh a bekerülése egy ilyen kockának, és a normál piaci ára 7 -- 8000 USD/kW Ha tényleg ezen az áron adják, akkor nem lesz vetélytársa a vezetékes áramnak ott, ahol az már rendelkezésre áll, hiszen a bekerülésen túl még karbantartás és üzemanyag is kell neki. Földgázon futtatva ez 13-14cent/kW. Márpedig a biogáz termelő szeméttelepeket leszámítva tudtommal senki nincs olyan, akinek ingyen lenne a metán. Esetleg ha a macska tomporára zsákot húzunk, hogy felfogjuk a háztartási biogázt...
A számítás természetesen a várható maximum piaci árat mutatja. A riportban, ha még emlékszünk rá a fejlesztő még 3000USD/kW bekerülést emleget, ami egy elfogadható 9cent/kWh költséget jelent élettartamra vetítve, és alig 150%-a egy atomerőmű bekerülési költségének. És persze füstöl. a 0% üvegházgáz kibocsátás csak a szokásos, megújuló-alapú vetítés. Mindössze annyi a jósága, hogy kisebb tömegű, mint a hagyományos, gázmotoros megoldás, és a termelt hulladékhő ugyanúgy használható fűtésre, mint a gázmotoros erőművek hulladékhője. A terheléskövetése viszont csapnivaló. Legjobban az dühít most, hogy rákattantam erre, és órákig csak cikkeket vadásztam össze, mert az alapvető fontosságú adatok: Bekerülés/kW, üzemanyag-fogyasztás, termikus hatásfok, tartósság, stb. nincs egy helyen felsorolva. Ez már alapból gyanús kellett volna legyen.
Akkor itt a lényeg tömören:
- Telepítési költség: 7-8000 dollár / kW (ez nagyjából a 4szerese egy átlag atomerőműnek, de a tóriumciklusúnál is legalább 2x drágább). Az USA-ban jelentős állami támogatást kap, így egyes államokban ennek csak a felét fizeti a vevő.
- A termel villamosenergia ára: 7 - 14 cent/kWh, folyamatos üzemet feltételezve, és figyelembe véve, hogy a telepítést egyes államok támogatják.
- Élettartam: ~10 év. Ez nagyon kevés, de az üzemanyagcellák körében már ez is áttörésnek számít.
- Termikus hatásfok (efficiency) 50~55%. Ez jelentősen több, mint a modern gázmotoros erőműveké. A hulladékhőre viszont eddig is jó felhasználási módjai voltak a gázmotoros erőművek vásárlóinak. Szóval a hatásfoknövelés inkább azoknak érdekes, akik nem tudnak mit kezdeni a hulladékhővel (se HMV, se fűtés, se hűtésre nem tudják használni)
- Zaj a 100kW-os egység) 70dB 6 láb távolságban. Ez valóban nem sok. Sőt!
- Teljesítménykövetés. Kifejezetten vacak.
Bővebben az árról: Van olyan hely, ahol ennél drágább a folyamatos üzemben eladott villanyáram. Nagyjából az éjszakai árammal érdemes összehasonlítani, mert a telepített méretben már az áramszolgáltató is kedvezményes, tervezett, folyamatos fogyasztásnak megfelelő tarifát ad. Nem úgy tűnik, hogy minden háztartásban érdemes lenne telepíteni. A teljesítménykövetés kapcsán még lesz szó további költségnövelésről.
Bővebben a teljesítménykövetésről: Erről valahogy nem esik szó még a cég saját honlapján sem. Azt azért megtudhatjuk, hogy ezek az olcsó üzemanyagcellák magas hőmérsékleten (~700°C) járnak, ami nem tesz jót a teljesítménykövetésnek, sem pedig a hatásfoknak, hiszen az üzembenmaradáshoz legalább annyi üzemanyagot el kell használjon, amivel a hőmérsékletét megtartja. Ha nem kap terhelést, akkor is fogyaszt, mint a kemence. Így a hidegindítása sem tűnik 2 perces feladatnak. A teljesítménykövetés viszont annyira fontos szempont, hogy már atomerőművet is úgy építenek, hogy ha csak 30%-on sikerül terhelni, akkor is nyereségesen működhessen. Ezt a cuccot 100%-ra kell terhelni. Ez viszont megdrágítja a vezetékes áram árát:
Minden áramszolgáltató alacsonyabb árral jutalmazza a kiszámítható, tervezhető fogyasztási görbét, amit a nagyfogyasztók előszeretettel ki is használnak. Minél nagyobb a görbe állandó összetevője (az a teljesítmény, ami alá nem megy a fogyasztás), annál kedvezményesebb áron kapja a nagyfogyasztó az áramot. Ha ezt a részt saját erőművel fedezi, akkor csak a változó terhelést tudja a vezetékből venni, ezt pedig nem nézi jó szemmel az áramszolgáltató, hiszen ezt ő is csak drága erőművektől fedezheti. Ha (teszemazt) a Mavir nem tudja terhelni a 8-10Ft-ért termelő Paksi Atomerőművet, hanem ehelyett 17-23Ft-ért termelő gázmotoros erőművet kell terheljen, azt biz beépíti az árba, így a magasabb vezetékes árban fizeti meg a vállalat a saját erőművön várható megtakarítást. Ezért szokás a jó teljesítménykövetésű gázmotoros erőműveket telepíteni, és ezekkel fedezni a drágább, változó teljesítményigényt, és csak az olcsó, folyamatosan igényelt teljesítményt venni a vezetékből. Ezek termikus hatásfoka kombinált üzemben elérheti a 80%-ot, ami magasabb, mint a BB hatásfoka, aminek a kombinált üzeméről, annak lehetőségéről sem esik szó a BloomBox honlapján.
Egy ködös ígéret azért van: K.R. Sridhar (a főnök:)) a 60perc interjújában említi, hogy a cella tulajdonképpen Mars expedíció oxigénellátásához tervezett berendezés üzemének megfordítása. Ez esetleg azt a reményt jelenti, hogy kellő delej biztosítása esetén füstből és vízből képes lehet szénhidrogén és oxigén gyártásra. Na az nagy szó lenne. Ezt töben is pedzegetik azóta, és néha a "főnök" is ködösít kicsit a témában, nyitva hagyva a lehetőségét annak, hogy a későbbi termékeikbe ilyen opció kerüljön, és emlegeti a vonatkozó szabadalmukat, ami viszont sima vízbontásra épülő üzemanyagciklus.Ha a szénhidrogéngyártás nem opció, akkor ez nem több, mint egy szép üzemanyagcella, korlátozott gazdaságossági lehetőségekkel.
Szerintem nem kell több időt és szót vesztegetni a témára. Keresek még pár képet, hogy kicsit szellősebb legyen a poszt, aztán had szóljon. :)
