HTML

Humanista

A tudományról, humanizmusról, keresésről, rációról.

Friss topikok

Környzettudatos átverés

2011.08.09. 21:39 Humanista

Pár hete a lakótársam ráizgult egy ilyen zseblámpára.

Leírás szerint ez indukciós. Felhívnám a figyelmet a címkén levő megjegyzésre: A termék nem elemmel működik.

 

Ha az elemet így nem látná jól a nyájas olvasó, lemeztelenítettem a lámpát.

És persze lemértem a benne levő lítium elemet. Pont 3,1V. Ez nem sokat jelent azon kívül, hogy a lítiumos akkuk kapocsfeszeje 3,7V körül szokott lenni. Igaziból 2,5-ig lemehet. De azért elég gyanús, hogy pár perc használat után ez nem egy félig lemerült akku, hanem egy majdnem teli elem.

Szólj hozzá!

Bloombox 2

2010.02.27. 02:34 Humanista

Csapjunk a lecsóba!

A főnök a cuccal a kezébenAzt írja az újság, hogy élettartamra vetítve 9cent/KWh a bekerülése egy ilyen kockának, és a normál piaci ára 7 -- 8000 USD/kW Ha tényleg ezen az áron adják, akkor nem lesz vetélytársa a vezetékes áramnak ott, ahol az már rendelkezésre áll, hiszen a bekerülésen túl még karbantartás és üzemanyag is kell neki. Földgázon futtatva ez 13-14cent/kW. Márpedig a biogáz termelő szeméttelepeket leszámítva tudtommal senki nincs olyan, akinek ingyen lenne a metán. Esetleg ha a macska tomporára zsákot húzunk, hogy felfogjuk a háztartási biogázt...

A számítás természetesen a várható maximum piaci árat mutatja. A riportban, ha még emlékszünk rá a fejlesztő még 3000USD/kW bekerülést emleget, ami egy elfogadható 9cent/kWh költséget jelent élettartamra vetítve, és alig 150%-a egy atomerőmű bekerülési költségének. És persze füstöl. a 0% üvegházgáz kibocsátás csak a szokásos, megújuló-alapú vetítés. Mindössze annyi a jósága, hogy kisebb tömegű, mint a hagyományos, gázmotoros megoldás, és a termelt hulladékhő ugyanúgy használható fűtésre, mint a gázmotoros erőművek hulladékhője. A terheléskövetése viszont csapnivaló. Legjobban az dühít most, hogy rákattantam erre, és órákig csak cikkeket vadásztam össze, mert az alapvető fontosságú adatok: Bekerülés/kW, üzemanyag-fogyasztás, termikus hatásfok, tartósság, stb. nincs egy helyen felsorolva. Ez már alapból gyanús kellett volna legyen.

Akkor itt a lényeg tömören:

- Telepítési költség: 7-8000 dollár / kW (ez nagyjából a 4szerese egy átlag atomerőműnek, de a tóriumciklusúnál is legalább 2x drágább). Az USA-ban jelentős állami támogatást kap, így egyes államokban ennek csak a felét fizeti a vevő.

- A termel villamosenergia ára: 7 - 14 cent/kWh, folyamatos üzemet feltételezve, és figyelembe véve, hogy a telepítést egyes államok támogatják.

- Élettartam: ~10 év. Ez nagyon kevés, de az üzemanyagcellák körében már ez is áttörésnek számít.

- Termikus hatásfok (efficiency) 50~55%. Ez jelentősen több, mint a modern gázmotoros erőműveké. A hulladékhőre viszont eddig is jó felhasználási módjai voltak a gázmotoros erőművek vásárlóinak. Szóval a hatásfoknövelés inkább azoknak érdekes, akik nem tudnak mit kezdeni a hulladékhővel (se HMV, se fűtés, se hűtésre nem tudják használni)

- Zaj a 100kW-os egység) 70dB 6 láb távolságban. Ez valóban nem sok. Sőt!

- Teljesítménykövetés. Kifejezetten vacak.

Bővebben az árról: Van olyan hely, ahol ennél drágább a folyamatos üzemben eladott villanyáram. Nagyjából az éjszakai árammal érdemes összehasonlítani, mert a telepített méretben már az áramszolgáltató is kedvezményes, tervezett, folyamatos fogyasztásnak megfelelő tarifát ad. Nem úgy tűnik, hogy minden háztartásban érdemes lenne telepíteni. A teljesítménykövetés kapcsán még lesz szó további költségnövelésről.

Bővebben a teljesítménykövetésről: Erről valahogy nem esik szó még a cég saját honlapján sem. Azt azért megtudhatjuk, hogy ezek az olcsó üzemanyagcellák magas hőmérsékleten (~700°C) járnak, ami nem tesz jót a teljesítménykövetésnek, sem pedig a hatásfoknak, hiszen az üzembenmaradáshoz legalább annyi üzemanyagot el kell használjon, amivel a hőmérsékletét megtartja. Ha nem kap terhelést, akkor is fogyaszt, mint a kemence. Így a hidegindítása sem tűnik 2 perces feladatnak. A teljesítménykövetés viszont annyira fontos szempont, hogy már atomerőművet is úgy építenek, hogy ha csak 30%-on sikerül terhelni, akkor is nyereségesen működhessen. Ezt a cuccot 100%-ra kell terhelni. Ez viszont megdrágítja a vezetékes áram árát:

Minden áramszolgáltató alacsonyabb árral jutalmazza a kiszámítható, tervezhető fogyasztási görbét, amit a nagyfogyasztók előszeretettel ki is használnak. Minél nagyobb a görbe állandó összetevője (az a teljesítmény, ami alá nem megy a fogyasztás), annál kedvezményesebb áron kapja a nagyfogyasztó az áramot. Ha ezt a részt saját erőművel fedezi, akkor csak a változó terhelést tudja a vezetékből venni, ezt pedig nem nézi jó szemmel az áramszolgáltató, hiszen ezt ő is csak drága erőművektől fedezheti. Ha (teszemazt) a Mavir nem tudja terhelni a 8-10Ft-ért termelő Paksi Atomerőművet, hanem ehelyett 17-23Ft-ért termelő gázmotoros erőművet kell terheljen, azt biz beépíti az árba, így a magasabb vezetékes árban fizeti meg a vállalat a saját erőművön várható megtakarítást. Ezért szokás a jó teljesítménykövetésű gázmotoros erőműveket telepíteni, és ezekkel fedezni a drágább, változó teljesítményigényt, és csak az olcsó, folyamatosan igényelt teljesítményt venni a vezetékből. Ezek termikus hatásfoka kombinált üzemben elérheti a 80%-ot, ami magasabb, mint a BB hatásfoka, aminek a kombinált üzeméről, annak lehetőségéről sem esik szó a BloomBox honlapján.

 Egy ködös ígéret azért van: K.R. Sridhar (a főnök:)) a 60perc interjújában említi, hogy a cella tulajdonképpen Mars expedíció oxigénellátásához tervezett berendezés üzemének megfordítása. Ez esetleg azt a reményt jelenti, hogy kellő delej biztosítása esetén füstből és vízből képes lehet szénhidrogén és oxigén gyártásra. Na az nagy szó lenne. Ezt töben is pedzegetik azóta, és néha a "főnök" is ködösít kicsit a témában, nyitva hagyva a lehetőségét annak, hogy a későbbi termékeikbe ilyen opció kerüljön, és emlegeti a vonatkozó szabadalmukat, ami viszont sima vízbontásra épülő üzemanyagciklus.Ha a szénhidrogéngyártás nem opció, akkor ez nem több, mint egy szép üzemanyagcella, korlátozott gazdaságossági lehetőségekkel.

Szerintem nem kell több időt és szót vesztegetni a témára. Keresek még pár képet, hogy kicsit szellősebb legyen a poszt, aztán had szóljon. :)

Szólj hozzá!

Bloombox, LFTR, MSR

2010.02.27. 01:53 Humanista

Még sehol nem tartok a beszámolóval a hétfőn, Pécsett tartott tájékoztatóról, amin a Paksi Atomerőmű bővítéséről hallhattam, máris izgalmas, és érdekes dolgok kerültek látókörbe.

Az egyik egy IV. generációs reaktortechnológia, a sóolvadékos tóriumreaktor. Az üzemanyagciklusa tórium alapú, ami azt jelenti, hgy egy nem radioaktív fémből indítja a ciklust, ebből tenyészt 233-as uránt, ami már hasadóanyag, és ennek a láncreakciója során felszabaduló fölös neutronokat használja. Az üzemanyagciklus végén az eredeti üzemanyag tömegének kb. 4-6% radioaktív, a maradék nagytisztaságú, nem radioaktív bomlástermékek pedig eladhatóak ipari alapanyagnak. Írtam róla pár gondolatot, és pár linket kezdésnek a másik, "rövidnadrágos" blogon. De ez sem annyira érdekes, mint a Bloom box.

Iszonyúan lemaradtam. 24-én megkaptam a linkeket, de félretettem, hogy ez majd érdekes lesz, aztán mostanáig rá se néztem. Pedig tényleg érdekes. És ha azt mondom, hogy tényleg, azt úgy is gondolom. Most megyek, megpróbálok aludni. 2 órája ezen pörög az agyam. Cikkeket túrok, meg könyörgök a mensabeli tagtársaknak, hogy töltsenek nekem cikket SD-ről. Most csak remélem, hogy rövidesen erről is adhatok egy viszonylag részletes beszámolót.

 A CBS-en 21-én este a 60 minutes-ben bemutattak egy forradalmi áramforrást. Szénhidrogénből és oxigénből áramot termel. Mondhatnánk, hogy semmi különös, hiszen, minden hőerőmű ezt csinálja. Csakhogy itt kihagyták a fura forgó gépeket, meg a gőzt, meg a vizet. Állítólag még a füstöt is. És a termikus hatásfoka állítólag 2x nagyobb, mint a hagyományos, gőzgépes (turbinás, de akkor is gőzgép) megoldásnak, amivel még ma is hajtjuk az áramtermelő erőműveinket.

Addig is itt a CBS videója:


Watch CBS News Videos Online

Szólj hozzá!

Látható hangrobbanás

2010.02.20. 06:27 Humanista

Ez a videó február 11.-én készült az Atlas V. hordozórakéta fellövéséről, amint épp az SDO-t viszi. A szépség 2 percnél kezdődik: jégkristályok közt lépi át a hangsebességet, ami így nem kicsit látványos.

A felvétel kézikamerával készült.

 

 

A NASA profi felvétele nem annyira szép, de attól még nagyon érdekes :)

 

A boingboing nyomán.

Szólj hozzá!

A Csoda új kora

2010.02.19. 06:26 Humanista

Megjelent az edge.org új száma. A szám témája a Csoda új kora (A New Age of Wonder).

A szám a nemrég lezajlott TED2010 konferencia apropóján foglalkozik a biológia aktuális helyzetével. Címoldalon idézi Freeman Dysont

"...művészek új generációja; génkódokat írnak olyan folyékonyan, ahogy Blake, vagy Byron verset írt. Új virágok, gyümölcsök és fák bőségével gazdagíthatják bolygónk ökológiáját. Legtöbbjük amatőr lesz, de a tudománnyal szoros kapcsolatban, mint a csodák előző korának költői. ..." Itt kicsit abbahagyom a fordítást és kikacsintok az olvasóra, hogy szurkoljon nekem, hogy ne legyen ennyire macerás számomra fordítani, és tudjak hitelesebbet is ;)

"...a new generation of artists, writing genomes as fluently as Blake and Byron wrote verses, might create an abundance of new flowers and fruit and trees and birds to enrich the ecology of our planet. Most of these artists would be amateurs, but they would be in close touch with science, like the poets of the earlier Age of Wonder. The new Age of Wonder might bring together wealthy entrepreneurs like Venter and Kamen ... and a worldwide community of gardeners and farmers and breeders, working together to make the planet beautiful as well as fertile, hospitable to hummingbirds as well as to humans."

 

Vajon a Stanfordon, minden biológus (mint Nathan Wolfe), ilyen csajokkal jár konferenciára? Vagy ehhez vírus előrrejelzéssel kell foglalkozni? :)

(bal oldalon Xeni Jardin tudományos újságíró, jobb oldalon pedig Marissa Mayer a Stanford egyik programozás tanára, a gúgli egyik igazgatóhelyettese (Search Products & User Experience at Google))

 

Szólj hozzá!

Első, bemutatkozó bejegyzés.

2010.02.18. 16:19 Humanista


Ez a bejegyzés azért született, mert azt gondolom, hogy egy új blognál szükség van a blog bemutatására.

Esetemben az újdonságon kívül van még egy fontos ok: ez a blog nem csak rólam szól, de sokkal inkább mindarról, ami érdekel. A neve miatt szól majd humanizmusról is (elég jelentős részben), a humanizmus pedig olyasmi, amit magyarázni kell. Magyarázni azért kell, mert hazánkban alapvetően nem a hagyományos humanizmus folyik a csapból, hanem egy Argentínából ideszármazott, magát új, vagy egyetemes humanizmusként megnevező, spirituális egyház. Ennek az egyháznak, amit Magyarországon Humanista Mozgalom néven jegyez a köztudat és a cégbíróság kevés köze van a történelmi humanizmushoz, és annak legújabb kori megújulásához. Ennek az egyháznak magam is tagja voltam 2 éven át, a kilépésem oka is téma lesz, és az is, hogy ennek ellenére miért nem tervezek sárdobálást, miért gondolom azt, hogy az egyháznak vannak erényei.

A blog, ha gondozom előbb-utóbb széles nyilvánosságot kap. Ez a provokatív név és a téma miatt is biztos, így valószínűleg más érintettek is megszólalnak majd, ami nem baj. Nem észosztásnak szánom ezt a naplót, hanem sokkal inkább egy leírásnak mindarról, ami érdekel. Hitelessé az is teheti, ha nem egyedül írom, hanem hozzászólnak olyanok, akik a humanizmus mai állapotát nálam jobban ismerik. Ezért nem tervezem a hozzászólásokat letiltani.
 

A blog céljáról: Ezt a blogot önző módon arra szánom, hogy úgy jussak hozzá az engem érdeklő tudáshoz, hogy annak csak egy részét kaparom ki magam. Kíváncsi vagyok az emberek véleményére azokról a dolgokról, amik érdekelnek, kíváncsi vagyok arra, hogy amit igaznak hiszek, azt más is annak látja-e, kíváncsi vagyok, hogy mindenkinek ugyanaz jut-e eszébe.

A szerzőről: A szerző egy érdeklődő ateista, aki úgy gondolja, hogy az ember kivételes lény az elért eredményei, és a lehetőségei alapján.

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása